Az első részben a fogalmakat tettük a helyükre — most jön a gyakorlat. Kapsz egy önellenőrző listát, egy térképet arról, ki mit vizsgál, egy bőséges esettárat valós helyzetekkel, és egy lépésről lépésre útmutatót ahhoz, hogyan jelented be a saját tevékenységedet — vagy hogyan jelezhetsz egy jogosulatlan működést.
Ha még nem olvastad az 1. részt, előbb azt ajánljuk — ott építjük fel a hármas próbát és a három termék (csomag / szolgáltatásegyüttes / önálló szolgáltatás) közötti különbséget, amire itt végig építünk.
Ismerd fel: a 7 kérdéses önellenőrző lista
Ugyanaz a logika, amit a hatóság is végigjár egy bejelentés vizsgálatakor. Használd önellenőrzésre, mielőtt egy programot meghirdetsz — vagy mielőtt egy gyanús ajánlatot bejelentenél.
- Hány elemű a program? Tartalmaz-e legalább két turisztikai szolgáltatást? Nézd meg a pontos leírást és azt, mit fed le a részvételi díj.
- Ki a tényleges szolgáltató? Ki nyújtja a részszolgáltatásokat valójában?
- Ki csomagol? Van-e valaki, aki legalább két szolgáltatást összeállít és értékesít — vagy mindenki külön szerződik az utassal?
- Van-e jogosultság? Ha valaki összeállít és értékesít, szerepel-e a BFKH nyilvántartásában, vagy a regisztrált határon átnyúló szolgáltatók között?
- Kinek szól? Magyar utasoknak, a magyar piacra irányul-e az ajánlat?
- Honnan hirdetik? Mely országban van a hirdető természetes vagy jogi személy?
- Üzletszerű-e? Itthon, a hirdetőnek fizet az utas, vagy közvetlenül a szolgáltatóknak? A díj piaci szintű, vagy csak önköltséges? Rendszeres vagy egyszeri az eset?
Ha ezeket előre tisztázod, nemcsak magadat véded — egy esetleges bejelentésnél a pontosan dokumentált jelzés a hatóság munkáját is hatékonyabbá teszi.
Ki ellenőriz és mit? — a hatóságok térképe
Fontos elv: minden hatóság csak a saját hatáskörén és illetékességén belül járhat el. Egy ügyben több szerv is érintett lehet, de mindegyik csak a maga területén.
Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) — a kereskedelmi hatóság (korábban MKEH). Ő vizsgálja, hogy egy tevékenység kimeríti-e az utazásszervezés fogalmát, és ha igen, megvan-e hozzá a jogosultság. A hármas próbát ő futtatja le. Olyat viszont nem vizsgálhat, ami nem az ő hatásköre (pl. nyugtaadás elmaradása, tisztességtelen piaci magatartás) — ezeket továbbítja az illetékes szervnek.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) — a pénzügyi-adózási oldal. Közérdekű bejelentés alapján vizsgálja többek között a számla-/nyugtaadás elmulasztását, a fiktív számlázást, a jogosultság nélküli (engedély/bejelentés nélküli) gazdasági tevékenységet, a bejelentés nélküli foglalkoztatást és az adómulasztást.
Fogyasztóvédelmi hatóság — az utasok testi épségének, egészségének és vagyoni biztonságának védelme a fókusz. A kérelem bármely illetékes kormányhivatalnál benyújtható; az illetékességet a bejelentő lakóhelye, a vállalkozás székhelye/telephelye vagy a jogsértés helye alapozza meg.
Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) — érdekvédelmi és lobbiszervezet, nem hatóság, ellenőrzési jogköre nincs. Viszont a hozzá beérkező, megalapozott jelzéseket összegyűjti és továbbítja a hatóságoknak. Ez segítség annak, aki nem szeretne közvetlenül, a saját nevében bejelentést tenni.
Esettár — jogszerű vagy sem?
A legtanulságosabb rész. Olvasd úgy, mint egy döntési térképet: minden esetnél ott a miért és az, melyik hatóság illetékes.
Jogszerű (vagy nem utazásszervezés)
- Csak szállást VAGY csak repülőjegyet hirdetsz, más nélkül. Egyetlen szolgáltatás — nem csomag, nem utazásszervezés. Ha üzletszerű, a pénzügyi bizonylat adása vizsgálható. → NAV
- Csak szállást és attól függetlenül repülőjegyet is foglalhatnak nálad. Két önálló, független szolgáltatás — nem csomag. De: ha úgy rendelhetők, hogy ugyanahhoz az utazáshoz, időpontra, utazókkal kapcsolódnak, „össze kell csomagolni” — onnantól utazásszervezés. → BFKH (a csomagolt eset)
- Kételemű szolgáltatást hirdetsz egy jogosultsággal rendelkező szolgáltatónak, az ügyfél közvetlenül vele szerződik. Tipikus marketing/megjelenítés — jogszerű. → Nincs szükség hatóságra
Nem jogszerű
- Kételemű szolgáltatás, a szolgáltatónak NINCS jogosultsága. Az ügyfél közvetlenül a jogosulatlan szolgáltatóval kerül viszonyba. → BFKH
- A szolgáltatónak van jogosultsága, de az ügyfél neked fizet és te kötöd a szerződést — neked viszont nincs jogosultságod. Jogosultság nélküli utazásközvetítés. → BFKH
- Félnapos külföldi túra idegenvezetéssel, te kötöd a szerződést és szeded a pénzt, de nincs jogosultságod. Nem éri el a 24 órát (vagyoni biztosíték nem kell), nem „csomag” — de utazásszervezés, bejelentésköteles. → BFKH
- Hétnapos luxus hajóút ellátással, nálad foglalható, de nincs jogosultságod. A hajóút eleve csomag; csak regisztrált szervező értékesítheti, vagyoni biztosítékkal. → BFKH
Szürke zóna — itt a nonprofit jelleg dönt
- „Béla tanár úr” iskolai utat szervez, iskolán kívül is hirdeti, két szolgáltatással. Jogszerűtlen, ha bizonyíthatóan nem nonprofit alapon teszi (haszonszerzés a cél), pláne rendszeresen. Jogszerű, ha regisztrált szervező nyújtja és az utasok közvetlenül neki fizetnek, Béla pedig nonprofit alapon kísér — vagy ha az iskola nevében, az iskola pénztárán át, haszon nélkül zajlik. → BFKH, NAV
- Egyesület (nyugdíjas-, természetjáró) utat hirdet, nem tagokat is felvesz. Jogszerű, amíg a nonprofit jelleg megmarad. Civil szervezetnél nem üzletszerű a létesítő okirat szerinti célt szolgáló tevékenység. Ha a haszonszerzés a cél (és rendszeres), jogszerűtlen. → Ügyészség (a civil szervezetek felügyeleti szerve)
Nemzetközi és különleges esetek
- Osztrák/német szervező csomagját értékesíted, csak közvetítői jogosultsággal; az utas a külföldi szervező ÁSZF-ét írja alá. Ha a külföldi szervező semmilyen formában nincs jelen a magyar piacon (nem letelepedett, nem jelentkezett be határon átnyúlóként), a csomagját csak regisztrált magyar szervező értékesítheti. → BFKH
- MLM-rendszerű utaztatás. A tagok akár haszonszerzésre is összeállíthatnak csomagokat, ezért a működés vizsgálata indokolt lehet. Piramisjáték gyanúja esetén az NFH vagy a GVH is megkereshető. → BFKH, NFH, GVH
Kiemelt eset: a jutalékos „utazási tanácsadó"
Ez a modell az utóbbi évek legnagyobb szürke zónája, ezért külön kibontjuk. A képlet: valaki „utazási tanácsadóként” összeállít egy ajánlatot (pl. repülő + szállás), az ügyfél a tanácsadó affiliate linkjén foglal (a számla a végső szolgáltatótól, az utazó nevére szól), a tanácsadó pedig jutalékot kap a szolgáltatótól, sőt gyakran még egy tanácsadói díjat is számláz az utasnak (pl. a teljes ár 5–10%-a).
Miért nem ússza meg ez a szabályozást?
- Az összeállítás + felkínálás megvan. Nem az számít, ki állítja ki a számlát, hanem hogy ki rakja össze és kínálja a 2+ szolgáltatásos ajánlatot.
- Az üzletszerűség egyértelmű. A jutalék és a tanácsadói díj együtt megöl minden „nonprofit / alkalmi” érvet. A haszon forrása lehet a jutalék is — nem kell az utas szolgáltatási befizetését beszedni ahhoz, hogy üzletszerű legyél.
- A címke nem véd. A jog kimondja: az „én csak tanácsadó/közvetítő vagyok” vagy „ez nem csomag” nyilatkozat nem mentesít a kötelezettségek alól.
- Sőt: a hirdetés maga is árulkodik. Egy „100 000 Ft — Tenerife, szállás és repülő” típusú, egy áron meghirdetett ajánlat két szolgáltatásra önmagában csomag-jelző — és ez a minősítés semmit nem mond arról, ki szedi be a pénzt.
Mi ez akkor jogilag? Minimum utazási szolgáltatásegyüttes-elősegítés (bejelentés-, vagyonibiztosíték- és tájékoztatás-köteles), de mivel a tanácsadó előre összeállítja a kombinációt, könnyen átcsúszik utazásszervezésbe is. Bejelentés és biztosíték nélkül végezve: jogosulatlan.
Hogyan lehetne jogszerű? Négy tiszta út: (1) szolgáltatásegyüttes-elősegítőként bejelentkezel; (2) utazásszervezőként regisztrálsz; (3) egy bejegyzett szervező utazásközvetítője leszel, és az ő nevében, közvetítői jutalékért értékesítesz; (4) tiszta tanácsadás — csak ajánlásért díjazol, összeállított, eladható 2+ szolgáltatásos termék és a foglalás elősegítése nélkül (ez szűk és kockázatos sáv, főleg jutalékkal együtt).
AKKOR MOST MIT LEHET TENNI AZ ILYEN TANÁCSADÓKKAL!!!????
Ez lesz a 3. rész témája!
Jogos tevékenység bejelentése menete lépésről lépésre
Ha rájöttél, hogy amit csinálsz (vagy tervezel), az utazásszervezés vagy -közvetítés, akkor be kell jelentened a BFKH-nál. Így néz ki a folyamat.
Kinek kell?
Utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységet Magyarországon csak az folytathat, aki megfelel a feltételeknek és a tevékenységét a BFKH-nál bejelentette. Szervezőnél kötelező a vagyoni biztosíték; közvetítőnél nem — de a képesített felelős személy és a bejelentés a közvetítőnél is kell. (A szolgáltatásegyüttest nyújtó vállalkozásokra szintén vonatkoznak a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos szabályok.)
A feltételek (BFKH oldal itt!)
- Tevékenységért felelős személy, aki rendelkezik utazásszervezői minősítő vizsgával vagy a jogszabályban meghatározott szakképesítéssel + szakmai gyakorlattal (a felsorolt képesítéseknél jellemzően 7 év), és legalább egy idegen nyelvből C1 típusú államilag elismert nyelvvizsgával. Egyéni vállalkozónál ez maga a vállalkozó is lehet.
- Köztartozásmentesség — a bejelentő köztartozásmentes adózó legyen (a köztartozásmentes adózói adatbázis, vagy 30 napnál nem régebbi közokirat igazolja).
- Büntetlen/eltiltásmentes háttér — a bejelentést megelőző 5 évben ne tiltották el jogerősen utazásszervezői/-közvetítői tevékenységtől.
- Vagyoni biztosíték (csak szervezőnél) — lásd alább.
A folyamat és a díj
- Kitöltöd a BFKH formanyomtatványát, és mellékeled az igazoló iratokat (felelős személy képesítése, köztartozásmentesség, szervezőnél a vagyoni biztosíték).
- Befizeted a 10 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat — átutalással vagy csekken (a BFKH készpénzt nem fogad el).
- A BFKH a bejelentés nyomán hivatalból nyilvántartásba vesz, és kiad egy U-kezdetű regisztrációs számot (a köznyelvben „engedélyszám”). Ezt a kiadványaidon, honlapodon fel kell tüntetned.
A vagyoni biztosíték (szervezőnél)
Ha utazásszervezéssel foglalkozol, pontosan tudod, hogy a vagyoni biztosíték kérdése nem játék – ez a legfontosabb jogi és pénzügyi védőháló a vállalkozásod és az utasaid számára. A jogszabályi szövegek böngészése helyett összeszedtük a lényeget: milyen formái vannak, mekkora összeget kell letenned, és milyen határidőkre kell nagyon figyelned.
Milyen formában nyújtható a vagyoni biztosíték?
Nem kell egyféle megoldáshoz ragaszkodnod; a biztosítékformák külön-külön vagy akár kombinálva is alkalmazhatók. Az alábbi három opció áll rendelkezésedre:
Bankgarancia: Hitelintézettel kötött garanciaszerződés (legalább 18 hónapos időtartamra).
Biztosítás: Biztosítótársasággal kötött szerződés (legalább 1 éves időtartamra), amely akár közvetlenül az utas javára, utaslétszámra is megköthető.
Pénzbeli letét: Hitelintézetnél elkülönített és zárolt pénzösszeg.
Mennyi az annyi? – A biztosíték mértéke
A szükséges összeget alapvetően a nettó árbevételed (a megelőző, a tárgyévi vagy a tervezett év közül a legmagasabb) és a tevékenységed jellege határozza meg.
Íme a kategóriák és a minimum összegek:
| Tevékenység típusa | Biztosíték mértéke | Minimum összeg |
| Belföldi utazási csomagok (határátlépés nélkül) | Az árbevétel 3%-a | 500 000 Ft |
| Külföldi/egyéb csomagok (személyszállítás nélkül) | Az árbevétel 12%-a | 5 000 000 Ft |
| Külföldi/egyéb csomagok (menetrend szerinti repülő, busz, vonat, hajó) | Az árbevétel 12%-a | 7 000 000 Ft |
| Charterjáratok igénybevétele vagy magas kockázatú garantált szerződések | Az árbevétel 20%-a | 50 000 000 Ft |
Pro tipp kombinált tevékenységhez: Ha külföldi normál (12%-os) és charteres (20%-os) utakat is szervezel, a magasabb (20%-os) rátával kell számolnod. Ha belföldi és külföldi tevékenységed is van, a két összeget külön-külön kell kiszámítani és összeadni.
Őszintén a küszöbről: ez nem egy délután alatt letudható regisztráció. A képesített felelős személy és a vagyoni biztosíték valódi belépési korlát — pont ezért van értéke a jogszerű működésnek. Ha most lépsz be a szakmába, sokszor a legjobb első lépés egy bejegyzett szervező közvetítőjeként indulni, és onnan építkezni.
Hogyan jelents be egy jogosulatlan működést?
Ha jogosulatlan szervezést látsz, a jelzés akkor hasznos, ha pontos és dokumentált.
- Gyűjts bizonyítékot: képernyőképek a hirdetésről, az árról, a foglalási/fizetési folyamatról, a szolgáltató és a hirdető adatairól. Egyik állami szerv sem nyomozóhivatal, biztosíts releváns adatot, amivel dolgozni tudnak!
- Válaszd meg az útvonalat: jelezhetsz közvetlenül a BFKH felé, esetleg a MUISZ-on keresztül ha tag vagy. Adózási gyanúnál a NAV, megtévesztő hirdetésnél a fogyasztóvédelem vagy a GVH a cím.
- Fogalmazz tényszerűen: a hármas próba mentén írd le, miért véled jogosulatlannak — ez segít a hatóságnak gyorsan dolgozni.
Záró
Ha az 1. rész megtanította, mi az utazásszervezés, ez a rész megmutatta, hogyan ismered fel és mit kezdj vele. A három legfontosabb üzenet:
- A hármas próba + a 7 kérdés bármely programot eldönt.
- A tartalom számít, nem a címke — a jutalékos „tanácsadó” modell a legjobb példa erre.
- A jogszerű működésnek ára és értéke van — a vagyoni biztosíték az utas pénzét védi, és téged is megkülönböztet a szürke zónától.
Jogi nyilatkozat
Ez az anyag tájékoztató és oktatási céllal készült, és nem minősül jogi tanácsadásnak. A hivatkozott jogszabályok és összegek (pl. a 10 000 Ft-os díj) 2026 közepén voltak hatályosak, de változhatnak. Konkrét ügyben ellenőrizd a hatályos szöveget a Nemzeti Jogszabálytárban (njt.hu) és a BFKH oldalán, és szükség esetén fordulj turisztikai szakjogászhoz.
Források, jogszabályok
- 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről (Kertv.)
- 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet — nyilvántartásba vétel, felelős személy, vagyoni biztosíték (legutóbb a 346/2024. (XI. 19.) Korm. rendelettel módosítva)
- 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet — csomag, szolgáltatásegyüttes, megkerülés-tilalom
- 54/2016. (XII. 21.) NGM rendelet — igazgatási szolgáltatási díjak
- 2009. évi LXXVI. törvény (Szolgtv.) — határon átnyúló szolgáltatásnyújtás
- 2015/2302/EU irányelv — szervezett utazási formák